Ezt az alkotást igazán megszenvedtem. Nem tudom, hogy miért. Szinte az első pillanattól fogva, hogy nekiálltam, fájt a fejem, ami egyre csak rosszabbodott. 🤔
Pedig olyan örömmel álltam neki, hogy megint jött egy újabb ihlet. Megint körök! Az nem baj, mert a kör amúgy is a teljesség, az örök, a most, a minden. Szerintem. Szeretem a köröket. Itt pedig jó sokat rajzoltam. Megint nem volt előre tervezés. Jött az ihlet, megrajzoltam vázlatban, vajon milyen is lesz. Aztán nekiálltam. A levelek egyáltalán nem voltak benne a tervben. De ahogy jön a belső sugallat, úgy muszáj csinálni. Így születtek a levelek. És nagyon örülök nekik. Szerintem nagyon szépek lettek. 🥰💖💚💚💚
Ez most olyan mandalás lett. Vagyis egyszerűen mandala. Ilyennek akart születni. Persze, mikor nekiálltam, más gondolatok voltak a fejemben, de ahogy haladtam, úgy jött, hogy mit akarok látni az életemben, tisztán akarok látni, azt akarom, hogy jó legyen a látásom. És még nem esett le, hogy ez hova vezet. Mikor a barátnőm mondta, hogy olyan, mint egy szem, akkor állt össze a kép, hogy igen, ez az! A tisztánlátás! 🧚♀️🌸🤩
A vége mi lett a fejfájásnak? Meglátogattam és térdre borultam a drága ülőcsésze előtt, miután elkészültem az egész képpel.
Sok szeretetet rajzoltam és színeztem bele, mert ezt kívánta. Bőség is van benne, mert igazából ebből indult az egész. Összefoglalva: tisztánlátás, tele szeretettel, jóléttel és jól léttel, egészséggel. 🌈🧚♀️💚
Fogadjátok szeretettel!
Aki szeretné ezt vagy egy hasonlót, az írjon bátran! 💫
Öleléééés 🤗🤗🤗😘
