Csillagtenger

 

Nekem annyira tetszik ez az alkotásom is, hogy igazából szóhoz sem jutok. Annyira gyönyörűséges! 💗💗💗

Szóval, megint alkottam egy ilyen csodát. Ennek a formai elképzelése már szinte az első pillanattól megvolt a fejemben. Az a sok csillag. Ez szinte semmit nem változott az alkotás folyamán. 😍 Ami azért nem olyan rossz. Mert így egyenesen haladt az egész rajzolás. Persze ez is olyan volt, hogy nem bírtam abbahagyni. Tegnap is éjfélkor feküdtem le, amikor már azt éreztem, hogy nem teljesen tisztán látok. Ilyenkor muszáj abbahagyni, mert még véletlenül sem örülnék ilyenkor egy hibának.

A nagy rózsaszín kör született meg utoljára. Mert amikor kész volt a nagy csillag és körülötte a kicsik, akkor olyan üresnek éreztem az egészet. Abban a pillanatban született meg, hogy kell köréjük egy kör. A szín ejtett némileg gondolkodóba. Rózsaszín vagy zöld? Ez akart jönni. 😇

Mondhatnám, hogy ez akár egy mandala is lehetne. Amíg készítettem, ezek voltak a fejemben: sárga-arany és lila, mint a bőség, zöld és rózsaszín, mint szeretet és egészség, kék az érzelmek, fehér a tisztaság, a lehetőségek, a tiszta lap. 💝💝💝
A belső nagy csillag az én, mint ember, a külső csillagok pedig maga a végtelen világegyetem.

Nagyon szeretem ezt az alkotásomat is. Kis tökéleteske. 😉💓💙💚💛💜 A3-as lapra készült, a kör 26,5 cm átmérőjű. Tollal és filccel van kihúzva és színezve. A legtöbb csillogós színnel, amit a kép sajnos nem igazán ad vissza. 😇

Ő is eladó. Ha szeretnéd vagy szeretnél egy hasonlót, írj bátran!

A világ

 Ismét egy tökéletesre sikerült alkotásomat szeretném nektek bemutatni és megmutatni. Címet még nem igazán adtam neki. Talán az marad, amit írtam, mert folyton csak az a szó jár a fejemben.

 

 

 

 

 

 

Ez is, mint minden alkotásom azzal kezdődött, hogy valamit szeretnék rajzolni. Á, a forma megvan. De hogy helyezkedjen el a lapon? Kicsi legyen vagy nagy? Benne legyen több dolog vagy inkább körülötte? Színes legyen vagy fekete-fehér? Mekkora lapon legyen? Mennyire töltse ki a lapot?

Hát bizony számtalan kérdés ilyenkor felmerül. De amikor jön az első igazán ihlet, na, azt megfogom és elkezdem a rajzolást. Megvannak a fő irányvonalak. A méret, a forma. Mondjuk. Aztán, ahogy rajzolok, befejezem a fő motívumot - hívjuk így -, csak utána jön a következő lépés ihlete. Néha erre várni kell. Amikor megvan a fő motívum, hátradőlök a székemben vagy teszek-veszek itthon és megvárom, hogy betoppanjon hozzám az ihlet. Ha megjött, akkor semmi nem számít, leülök és folytatom a rajzolást. Ez így megy egészen addig, amit a teljes mű el nem készül. De amikor már egészen belelendülök, akkor az ihlet is pillanatok alatt jön már. Én pedig tárt karokkal fogadom. Üdvözlöm. Nagyon tudok örülni egy-egy ilyen ihletnek. Ezek olyan pillanatok, amikor óriási fény gyúl az agyamban. Még jó, hogy nem látszik kívülről, mert lehet, hogy szemsérülést okozna. ;)

Úgy döntöttem, hogy most több képet is megosztok veletek. Ezek az alkotás folyamatát mutatják be.

A képen két teljes napot dolgoztam, ami azt jelenti, hogy csak ezzel foglalkoztam. De órára lebontva ez nagyjából 25 órát jelent. És imádtam minden pillanatát. <3 <3 <3

Ha szeretnéd, hogy a tiéd legyen ez a kép, akkor írj bátran! :)

Bocsi, de csak ilyen hülyén tudtam felrakni a képeket. :)

 

 

 

 

 

 

És íme a kész mű 💖💖💖 :