Tikk-takk

Faliórát is csináltam. :)
Talán nem is egyet, de csak ezt a képet találtam.

Ez is szalvéta dekupázzsal készült. Nagyon egyszerű, de szerintem elég mutatós. A papírok széleit kicsit megégettem, hogy régies hatást keltsen.

Jó ideig lógott nálam a falon, de olyan hangos volt az óramű benne, hogy kénytelen voltam kiiktatni.

 Találtam egy másikat is :)
Esküvői ajándéknak készült antikolással.

Ajándékok

 
 Ezek mind-mind ajándékba készültek.
Az első egy ceruzatartó. A második csak egy doboz, ami igazából az alsós tanárnéninek készült krétatartónak. Húú.. már régen volt.
A cd-tartót pedig még a fiamnak készítettem. Ez is régen volt, mert még általános iskolás volt, amikor kapta tőlem.

Teás dobozok

 

Ezeket a teás dobozokat mind ajándékba készítettem.

Mindnek ugyanaz a technikája, vagyis szalvétát dekupázsoltam a fából készült dobozra. Ja, igen, belülre teafilteres tasakokat vágtam szét és ragasztottam be. :)


 

Zenei alátét

Ezt az alátétkészletet még a lányom zeneiskolai zongora tanárnénijének készítettem, ha jól emlékszem, karácsonyi ajándéknak. :)
Ő is nagyon örült neki.

Ez is egyszerű szalvéta dekupázsolással készült.
Jó, hogy lehet kapni mindenféle mintás szalvétát.

Már idős néni volt a zongoratanár. Hozzá járt a lányom két éven át. :)
Sajnos csak eddig, aztán feladta. Nem szerette a sok gyakorlást.

Csészekészet

Nagyjából nyolc és fél évvel ezelőtt késztettem ezt a készletet esküvői ajándéknak. Szerintem annyira szép lett. Olyan különleges.

A bögréket és az alátétet természetesen úgy vettem egy hobbiboltban.
Szalvétát dekupázsoltam minden darabra. Lakkal átkentem őket. A bögréket egy rövid időre még a sütőbe is tettem, hogy jobban bírják a hétköznapokat. Azt már nem tudnám megmondani, hány fokra kapcsoltam be a sütőt. :)
Az alátétek szélére szürke színű dekorhomokot tettem. Bár nem egészen homokszerű, mert annál jóval nagyobb szemű, de még nem is kavics.

Az ifjú párnak is nagyon tetszett ez az alkotás. Bevallom, kicsit nehezen adtam oda ezt a készletet, mert nekem annyira, de annyira tetszett. Ez volt az egyik legszebb ajándék, amit késztettem.
A szalvéták - nem tudom, mennyire látszik - olyan ekrü színűek, az állatfejek szürkések. Annyira szép az összhatás, letisztult, hogy még most is ámulatba ejt.

Fotóalbum

Egy egyszerű, könnyel elkészíthető fotóalbum. :)

Az egyik hobbibolt tartott amolyan hogyan készítsük rövidke kis tanfolyamokat. Egy ilyenen tanultam meg ennek a készítését, mert korábban meg sem fordult a fejemben, hogy hogyan is kéne egy ilyen megcsinálni. De itt van, sikerült a 2. is. :)

Akár ajándékba is lehet ilyet készíteni néhány fotót beleragasztva.
Alapvetően végtelenül egyszerű a történet.
Azonos méretű lapokat vágunk ki. A gerincet harmonikára hajtogatjuk, oda lesznek ragasztva a lapok.
A díszítés meg teljesen csak rajtunk múlik. Ma már olyan nagy a hobbiboltok kínálata, hogy csak győzzünk választani!

Nyilak mindenfelé

 Talán elsőre színes kavalkádnak tűnik csak ez az egész, de ha jobban megnézzük, akkor felfedezhetjük rajta az összes nyilat, amelyek a szélrózsa minden irányába mutatnak.
Az eredeti rajz nem volt sem színes, sem fekete-fehér, csupán vonalakból állt.
Majd megszületett a színes és végül a fekete-fehér-szürke változat.

Mikor ezen a rajzon dolgoztam, egyáltalán nem terveztem, hogy nyilakat fogok rajzolni. Csak húzkodtam a vonalakat a vonalzó mentén, ahogy mindig szokta. Csak szabályosan és szimmetrikusan. Minden oldalon ugyanazokkal a vonalakkal. Csak jóval később, mikor már színeztem, akkor esett le, hogy alapjában véve nyilakat rajzoltam.
Szerintem ezen nem kell annyira meglepődni. Hiszen, amikor valaki alkot, akkor még nem biztos, hogy tudja, mit akar a papírra, vászonra vinni. Valahogy csak a végén derül ki, hogy mi is került ki a kezei alól. Így voltam ezzel Én is. :)

 


Nekem mind a két verzió tetszik. Mindegyik önmagáért jó.
Különben is, van, aki a színeset és van, aki a kevésbé színeseket szereti. :)

Ennek a rajznak pont az egyszerűségében rejlik a szépsége, szerintem. És mint ilyen, akár még elmeditálni is lehet rajta. :)

Egyensúly

Ez a rajz elég egyszerűnek tűnik, de nekem az egyik kedvencem.
Szintén kiemelkedő helyet kap a rajzok sorában. Pontosan a fiam születése előtt négy nappal rajzoltam a kórházban. Már ott voltam akkor majdnem két hete. Igen, nagyon sietett a világra jönni, de még túl korai volt hozzá. Ezért is kellett bent feküdnöm vele. De aztán csak nem bírt magával és a 33. héten megszületett.

Nagyon nem szerettem a kórházban lenni. Büdös is van és semmit nem lehet csinálni. Kénytelen az ember feküdni, ha jót akar magának és a babának. Borzalmas volt. Úgyhogy az egyik „szórakozás”, amivel kicsit izgalmasabbá tudtam tenni a napokat, az a rajzolás volt. Persze a füzetembe. 😀

Ez is úgy készült, mint az összes többi, amiket megmutatok. Egyszerűen csak rajzoltam. Nem gondolkodtam rajta. Belülről jött. Ahogy a rajz címe is.
Persze akkoriban még fogalmam sem volt a bennem lévő dolgokról, sem az intuícióról meg hasonlókról.

Nos, ma már más világom van, ki vagyok békülve a belső dolgokkal és szeretem őket.
És ezt a rajzot továbbra is nagyon szeretem.💖😊

A3-as lapra készült.